Mindenszentek, Halottak Napja, Halloween – mit kell tudni róluk?

A Mindenszentek ünnep eredete és története

Mikor van a Mindenszentek? Mire emlékezünk Mindenszentek ünnepén?

A Mindenszentek ünnepe eredetileg a keresztény egyház által létesített megemlékezés, amelyet november 1-jén tartanak a katolikus hívők, amikor megemlékeznek az elhunyt szentekről, akik már a Mennyben vannak.

A Mindenszentek eredete

Az ünnep eredete egészen a 4. századig nyúlik vissza - ekkor még a meghalt keresztény vértanúkra emlékeztek október végén – november elején az akkori hívők. (A kereszténység korai időszakában az őskeresztények rendszeres üldöztetésnek voltak kitéve, ezért közülük sokan haltak erőszakos, vértanúhalált.) A 8. században teljesedett ki a megemlékezés, amikor a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává vált. Formális és egyetemes egyházi ünneppé IV. Gergely pápa tette a 9. században, ekkor rögzítették a hivatalos napját is, így azóta ünnepeljük november 1-jén.

Ugyan a Mindenszentek ünnepe a római katolikus egyház saját ünnepe, ám eredetében a pogány kelta Samhain ünnephez kötődik. Az ősi kelta mitológiában ez az egyik legjelentősebb ünnep, mely október 31-én sötétedéskor kezdődik és november 1-jén ér véget. A kelták hitvilága szerint az előző évben meghalt emberek lelkei ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába. Ezt a szokást vették át a korai keresztények, de már a saját vallásuk képére formálva. Így a pogány halottakra emlékező ünnep Mindenszentek ünnepeként él tovább a keresztény egyházban.

Az ünnep jelentőségét jelzi, hogy sok magyarországi templomot szenteltek Mindenszenteknek, ill. számos település nevében is szerepel. Mint például:

• Bogádmindszent,

• Mátramindszent,

• Mindszentkálla,

• Pinkamindszent,

• stb…

• vagy maga Mindszent városa.

Mindenszentek ünnepe, azaz november 1.-e, Magyarországon a 2000. év óta ismét munkaszüneti nap.

A Mindenszentek napja tehát az összes ismert és ismeretlen szent tiszteletére szolgál. Ezen a napon a hívők imádkoznak az elhunyt szeretteinkért is, hogy lelkük békében nyugodjon. Az ünnepkörhöz szervesen kapcsolódik virágot, gyertyát vinni a temetőkbe az elhunytak sírjához. Sok helyen ezen a napon tartják a Halottak Napját is, amikor megemlékeznek az elhunyt családtagokról, barátokról.

A Mindenszentek és a Halottak Napja ugyan az az ünnep?

Nem ugyan az az ünnep, de a kettő közvetlenül kapcsolódik egymáshoz. A Mindenszentek napja a Halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje.

A Halottak napja egy keresztény ünnep, amelyet a katolikusok november 2-án tartanak az elhunyt, az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért, így megemlékezve valamennyi elhunytról. Ez a megemlékezés azonban nemcsak az elhalálozottakról szól, de arról is, hogy vigasztalást nyújtson a hátramaradottaknak, akik így tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel vagy szentmisével.

Mikor van Halottak Napja?

A Halottak Napja közvetlenül a Mindenszentek napja után másnap, azaz november 2-án következik. Az őszi keresztény ünnepkörben a Halottak Napja és a Mindenszentek közül a fő ünnep a Mindenszentek.

A Halottak Napja története

A Halottak Napja eredete az ókori Rómáig nyúlik vissza; a keresztény egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként. Majd a 11. században terjedt el szélesebb körben a keresztények között, és a 14. században vált hivatalossá.

A Halottak Napja Magyarországon

Magyarországon a Halottak Napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából - felekezetektől függetlenül - az elhunytakról való megemlékezés napjává. Ezen a napon illik gyertyát, mécsest gyújtani (melyek az örök világosságot jelképezik) elhunyt szeretteink emlékére, és lehetőség szerint felkeresni hozzátartozóink sírját, sírjait a temetőkben.

Magyar területeken szokás volt ilyenkor a sírok megtisztítása, rendbe hozása is: virágokat, koszorúkat visznek az elhunytak tiszteletére. A néphit szerint azért kell megszépíteni a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. Hasonló célja van a gyertyagyújtásnak is a néphagyomány szerint, nevezetesen, hogy a világosban a „véletlenül kiszabadult lelkek" újra visszataláljanak a maguk sírjába és ne kísértsenek.

Ebben az időszakban nyílik Magyarországon a krizantém (legnépszerűbb változata a fehér színű), így leginkább ez a virág az, amivel a temetőkben találkozhatunk.

Halloween története

Halloween eredete sokkal régebbre nyúlik vissza, mint a Mindenszentek vagy a Halottak Napja. Az ünnep eredete a kelta kultúrához kötődik, és az ókori kelta ünnep, a korábban már említett Samhain ünnepköréhez kapcsolódik. Maga a szó nyárvéget jelent.

A kelták hite szerint Samhain napján, azaz október 31-e éjszakán a világ rendje felborul, fellibbennek az evilág és a túlvilág közötti határok. Megnyílnak a kapuk és az emberfeletti lények, valamint a halottak szabadon járhatnak köztünk. De nemcsak a holtak jutnak fel az evilágba, ilyenkor az evilági hősök is könnyen bejuthatnak a halottak birodalmába. Azért, hogy a holtak szellemei ne térhessenek vissza, és ne költözzenek be az élőkbe, a kelták különféle álcázó maskarákat öltöttek, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a halottak szellemeit. Illetve ezekben az ijjesztő jelmezekben (főként a mai Írország és Skócia területén élők) házról házra jártak csoportosan kántálva (hasonlóan, mint nálunk a regösök), hogy elűzzék a gonosz szellemeket, némi kis fizetség vagy megvendégelés fejében.

Ez az ősi kelta szokás került át Amerikába az 1800-as évek közepén, amikor sok elszegényedett ír vándorolt ki az Új Világba, akik magukkal vitték szokásaikat és hitvilágukat is. Amerikában az 1900-as évek elejétől vált egyre kedveltebbé és népszerűbbé ez az ünnep, mely már a Halloween nevet viselte.

Legnépszerűbb kelléke (mely még az eredeti, kelta ünnepkörből maradt meg) a faragott töklámpás. Ez egészült ki mára különböző vámpír és boszorkány vagy csontváz jelmezekkel, rekvizitumokkal.

Mit jelent az, hogy Halloween?

A Halloween gyakorlatilag egy óangol szó-összetételből ered, ami skót közvetítéssel rövidült a mai alakjára, és körülbelül a 'szentek éjszakáját' jelenti: All Hallows (Mindenszentek), All Hallows Eve (minden szentek estje / éjszakája), illetve Hallowe’en (szentek estje / éjszakája), amiből kialakult a mai Halloween kifejezés.

A fentiek alapján tehát időrendi sorrendben:

• 
  október 31-e éjszakáján van Halloween

• 
  November 1-én Mindenszentek

• és november 2-án Halottak Napja

Halloween Világszerte

Az Egyesült Államokban a Halloween az egyik legnépszerűbb és leglátványosabb ünnep, ahol denevérekkel és tökökkel díszítik fel a házakat, jellegzetes jelmezeket viselnek, valamint a gyerekek a híres "trick-or-treat" felkiáltással (csokit vagy csínt!) csoportosan járnak házról házra édességekért. Ezenkívül sok országban, különösen az angolszász országokban, ünneplik Halloween-t különböző formákban, mára azonban (főleg a média és az üzleti világ hatására) rengeteg országban elterjedt, így Magyarországon is. Hazánkban főleg a gyerekek és a fiatalok között népszerű, ennek megfelelően október végén – november elején rengeteg Halloween bulit tartanak országszerte.

Mi a különbség a Mindenszentek ünnepe és Halloween között?

Mindenszentek és Halloween bár hasonló időszakban vannak, és mindkettő a halottak megemlékezéséről szól, mégis eltérőek eredetüket és jelentésüket tekintve:

Eredet:

• 
  Mindenszentek: Keresztény eredetű ünnep, amelynek központi célja a szentek és az elhunyt hívők tisztelete.

• 
  Halloween: Eredetileg a kelta kultúrkörből származik, és az ókori kelta ünnep, a Samhain része volt, amely a kelta újévet ünnepelte és a szellemek elűzésére irányult.

Jelentőség:

• 
  Mindenszentek: A keresztény vallásban nevezetes ünnep és a szentek dicsőségére, valamint az elhunytak emlékének megőrzésére szolgál.

• 
  Halloween: a szellemek, szörnyek és boszorkányok világához kapcsolódik, és gyakran ijesztő és vicces jelmezekkel, valamint horror témájú dekorációkkal jár.

Ünneplés módja:

• 
  Mindenszentek: Az emberek általában a temetőkbe látogatnak, rendbe teszik és feldíszítik hozzátartozóik sírjait, mécseseket gyújtanak, virágokat helyeznek el rajtuk.

• 
  Halloween: Jelmezes partik, sütik sütése és házak dekorálása jellemző rá, különösen faragott és világító töklámpással, rémisztő tökfejjel. Főként az angolszász országokban a gyerekek édességet gyűjtenek házról házra járva, és kísértetiesen díszített sütiket fogyasztanak.

Összegzés

A Halloween, a Mindenszentek és a Halottak Napja ugyan különböző ünnepek, amelyek eltérő eredetűek és jelentőségűek, ám mindegyik azonos emberi igényből fakad. A Halloween eredetileg a kelta kultúrából táplálkozik, és a szellemek és a boszorkányok világához kapcsolódik. Míg a Mindenszentek a keresztény vallásban az elhunyt szentek és hívők emlékének szentelt nap. Ugyanakkor a Halottak Napja minden elhunyt szertettünk ünnepe. Az ünnepek közötti különbségek a hagyományokban és az ünneplés módjában mutatkoznak meg, de mindegyik gazdag kulturális örökséget hordoz magában.

Mindhárom ünnep azonban arra emlékeztet bennünket, hogy az elhunytak emléke és az ősök tisztelete fontos része nemcsak a különböző kultúráknak, de identitásunknak, illetve szűkebb és tágabb családunknak egyaránt.

Kapcsolódó játékok: #Vámpír jelmez    #Halloween seprű    #Zombi fogsor #Sebhelyek tetoválás és művér   #Csontváz maszk csuklyával   #Zombie arcfesték   #Boszorkány arcfesték   #Ördög arcfesték   #Boszorkány sminkszett

Tetszett a cikkünk? Szívesen olvasnál még ilyen tartalmakat? Görgess és iratkozz fel lentebb hírlevelünkre! Megéri, hiszen így mindig időben értesülsz akcióinkról, kedvezményeinkről.
Vásárolj játékot okosan a Játékszigettől!