Kisokos az otthoni képességfejlesztéshez – A finommotoros képességek fejlődése
Egy erődítmény megépítése építőkockából sokkal összetettebb agyi folyamatokat igényel, mint például a fáramászás. A megalkotásához szükséges finommotoros készség ezért nem is fejlődik olyan ütemben, mint a nagymozgások. Ahhoz, hogy a gyerekünk az iskolában majd képes legyen megformálni a betűket, már egész pici korában be kell vonnunk különféle tevékenységekbe, és hagynunk, hogy minél több helyzetben használja a kezét.
A finommotoros készségeknek köszönhetően, gyerekünk nagyobb függetlenséget nyer, hiszen lehetővé teszik a gyerekek számára, hogy olyan kisebb, mégis nagyon fontos napi feladatokat hajtsanak végre, mint például az ajtó kinyitása, a zipzár felhúzása, a fogmosás vagy a kézmosás, stb. A kéz-szem koordináció fejlődésével kombinálva a finommotoros képességek a felfedezés, a tanulás és a kreatív kifejezés új útjait nyitják meg a gyerekek előtt. Kutatások azt mutatják, hogy az olyan pusztán szellemi tevékenységekre, mint pl. betűk és számok memorizálása kevésbé hasznos az óvodáskorban, mint a finommotoros képességek és a kéz-szem koordináció ösztönzése. Ezek a készségek a későbbi években ugyanis megalapozzák az iskolai tanulást. Például egy gyerek kezének erősnek és összehangoltnak kell lennie ahhoz, hogy használni tudjon egy ceruzát huzamosabb időn keresztül is, vagy hogy részt vegyen olyan iskolai sportokban, játékokban és feladatokban, amelyek kézügyességet és koordinációt igényelnek.
A finommotoros készségek közül az alábbiaknak kell tökéletesre csiszolódnia az óvodai években:
- dolgok papírra ragasztása
- tapsolás
- ki- és begombolás
- a zipzár le- és felhúzása
- toronyépítés legalább 10 blokkból
- 5 vagy több elemes puzzle kirakása
- ceruzával és zsírkrétával való színezés és rajzolás
- egy kör lemásolása, vagy egy kereszt húzása a papírra
- egyszerű formák kivágása egy biztonságos ollóval
A finommotoros mozgás akkor fejlődik a legjobban, ha változatos eszközöket biztosítunk a kézzel való manipulálásra. Jók lehetnek a különféle építőjátékok (különösen a mágneses elemek pl. a Geomag), a ceruzák, a vastag szövegkiemelők, a ragasztó, az agyag, a gyurma (pl. a play-doh), a modellezés, a színező könyvek és a biztonságos ollók. Ám még ezeknél is fontosabb, hogy a gyereknek rendszeresen legyen lehetősége minél többet pakolgatni, sepergetni, homokozni, vízi játékokkal vagy gyerekhangszerekkel játszani.
Így ösztönözd a finommotoros készségek használatát
- Ahhoz, hogy a gyerek megtanulhassa az egészen apró dolgok megfogását a hüvelyk- és a mutatóujjával, vágd a reggelijét vagy a vacsoráját katonákra és engedd, hogy kézzel csipegesse a falatokat, és tegye a szájába. A különféle tárcsákkal, kapcsolókkal, gombokkal rendelkező játékok is remekül fejlesztik a finommotoros készségeket.
- A kisgyerekek gyakran megtöltenek játokkal egy műanyag tárolót, csak azért, hogy aztán kipakolják, majd újrakezdjék az egészet. Bár ez a tevékenység látszólag értelmetlennek tűnik, integrált izommozgásokat, koncentrációt igényel. Ujjait és szorítását erősítheted nedves szivacs nyomogatásával fürdés közben, vagy úgy, ha egyes játékokat homokba temetsz, ahonnan neki kell majd kihúznia azokat.
- A gyermeknek szüksége van a keze és a csuklója stabilitására ahhoz, hogy építőjátékokkal játszhasson. Általában a nagyméretű, fából készült blokkok manipulálhatóak a legjobban a kisgyerek számára, de vannak kifejezett babák számára kifejlesztett építőjátékok is, mint például a Clemmy bébi építőjáték. Miután megszokták a nagyobb elemeket, átállhatunk kisebb építőkockák használatára is.
- A legtöbb gyerek 15 hónapos korában már képes zsírkrétával nyomokat hagyni a papíron, 2 éves korában pedig firkálni. Kisgyerekek számára egészen nagy, vastag krétákat válasszunk inkább, vagy háromszög alakú ceruzát.
- Ahogy a gyerek ügyessége javul, ösztönözzük arra, hogy mindkét kezét használja az új feladatok elvégzésénél. Próbáljunk meg például gyöngyöt fűzni nagyobb gyöngyökkel.
- Miután biztosítottuk a számára a korának megfelelő eszközöket, álljunk kicsit félre, és hagyjuk szabadon játszani, még akkor is, ha kisebb rendetlenséget csinál. Az óvodások sokkal inkább magára az alkotó folyamatra, a különféle anyagok tulajdonságára és a velük való lehetőségek feltárására koncentrálnak, mintsem a végeredményre. Ha például egy hároméves büszkén mutatja meg legújabb mesterművét, a „mi ez?” kérdés helyett inkább csodáljuk meg a munkáját, és ösztönözzük őt arra, hogy a saját szavaival magyarázza el, mit érzett és gondolt, miközben megalkotta a művét.
Ne izgulj feleslegesen!
Nincs ok az aggodalomra, ha a gyermekünk finommotoros készségei lassabban fejlődnek, mint a nagymozgások. A finommotoros készségek ugyanis a mozgás olyan formái, amelyek lehetővé teszik a gyermekek számára, hogy manipulálják a tárgyakat. Ennek elsajátítása sok-sok gyakorlást és időt igényel. Míg a legtöbb hároméves órákon keresztül boldogan futkorászik a játszótéren, kevesen vannak közöttük, akik elég türelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy leüljenek rajzolgatni. A test kisebb izmai (mint például a kéz vagy az ujj izmai) ráadásul könnyebben kifáradnak, mint a karok és a lábak izmai, ezért fokozatosan kell erősíteni őket, hogy javuljanak a gyermek finommotoros készségei. A lassabb fejlődés oka az is, hogy ezek a készségek szorosan kapcsolódnak a kognitív fejlődéshez. Tehát például az építőjáték használatához a gyereknek már képesnek kell lennie a háromdimenziós gondolkodásra. Ahhoz, hogy végtagokat, hajat, esetleg arcvonásokat tudjon rajzolni egy embernek, meg kell értenie, hogy a kétdimenziós rajzok valódi embereket ábrázolnak. Az ilyen folyamatok viszont sokkal bonyolultabbak, mint a fáramászás vagy a labdázás. Fontos tehát, hogy türelmesek legyünk, és támogassuk erőfeszítéseit.
Bánosi Eszter - Patati Klára, Anyaszoba