Karácsony a világ körül: 5 egyedülálló tradíció, amiről még nem hallottál

A világ lakosságának egyharmada keresztény, ezért a karácsony nagyon elterjedt ünnep, mégis akadnak olyan helyek, ahol a szokásostól kicsit eltérően ünneplik.
Lássuk most a legérdekesebbeket:

1. Fülöp-szigetek

Egy ország sem ünnepli úgy a karácsonyt, mint a fülöp-szigetekiek, akik a harmadik legnagyobb katolikus nemzet a világon. Annak ellenére, hogy már nálunk is egyre korábbra tolódik az ünnepi időszak, és már október végén megjelenek az első csoki Mikulások, a filippínóknál hivatalosan szeptembertől januárig tart a karácsonyi szezon – és nemcsak a kereskedelemben. 9 nappal szenteste előtt az órákon át tartó mise után szerenádozó zenészek lepik el az utcákat, a gyerekek pedig betlehemeznek egy kis zsebpénzért és csokiért cserébe. A házak bejáratához bambuszcsíkokból font csillag alakú lámpásokat helyeznek, jelezve, hogy a házban lakók szívesen fogadják a kis jézust. Ha tehát egy filippínóval hoz össze a sors, szeptembertől már mondhatod neki, hogy „Maligayang Pasko”, vagyis boldog karácsonyt!

Forrás

2. Svédország

A svéd Julbok, vagyis karácsonyi kecske emblematikus figurája a skandináv ünnepnek. Ez nem igazi állat, hanem szinte teljes egészében szalma. Eredete a mitológiájukban keresendő, de már a keresztény ünnepi hagyomány részét képezi. Gävle városában 1966 óta készítik el a kecske óriási változatát, és az emberek valamiért mindig fel akarják gyújtani, el akarják lopni vagy egyéb módon próbálnak kárt tenni az öröm e meglehetősen drága szimbólumában. Az 1966 óta eltelt évek alatt 28 alkalommal lett már a vandálkodás áldozata.
A svédeknél az ajándékokat gyakran egy versike vagy egy feladvány kíséri – ebből kell a gyerekeknek kitalálniuk, mi van a csomagban. A svéd gyerekeknél nem a Jézuska, hanem egy Mikulás-szerű alak, jultomten, vagyis karácsonymanó jön el ilyenkor. Ha svédekkel találkozunk, kívánjunk nekik azt, hogy „God Jul”, vagyis boldog karácsonyt!
 

Forrás

3. Ausztrália

A kontinensen a karácsony pont az év legmelegebb időszakára esik, ami már önmagában elég különleges. Az extrém meleg miatt a karácsonyra inkább jellemzőek a villámviharok és erdőtüzek, mint a szállingózó hópelyhek. Ez azonban nem tartja vissza az ausztrálokat attól, hogy ünnepi hangulatba kerüljenek; nem rég egy Canberra-i család rekordot döntött azzal, hogy 31 mérföldes karácsonyi égősort „tekert” a birtoka köré.

Bár a brit befolyás még mindig nagy az országban, az ausztrálok a flambírozott szilvapuding és mézeskalács helyett ilyenkor inkább fagylaltot esznek, hogy elviselhetővé tegyék a meleget. Karácsony estéjén pedig nem otthon ünnepelnek a családok Melbourne-ben, hanem egy óriási adománygyűjtő koncerten vesznek részt, de a strandok is tele vannak ilyenkor karácsonyi lakomát ülő ünneplőkkel. Az ausztrál hagyomány szerint a Mikulás szánját nyolc kenguru húzza. Rudolf biztos nagyon féltékeny lehet.
 

Forrás

4. Finnország

És elérkeztünk a híres Joulupukkihoz, a szakállas mitikus figurához, akinek az első kérdése, amikor az ajtón benyit (nem a kéményen át huppan le), hogy laknak-e itt jó gyerekek. A Joulupukki ősének azonban semmi köze nincs Szent Miklóshoz. Nuuttipukki egy elég ijesztő kinézetű, bakkecskéhez vagy a mohácsi busókra hasonlatos figura ő, akinek termékenységi varázslás volt a fő szokása a sámánizmusban. Érdekes, hogy ilyen jóságos figurává vált, mert eredetileg az volt a szokása, hogy házról házra járt, sört kért, és még a gyerekeket is ijesztgette.
Joulukor, vagyis karácsonykor a finnek tejberizst esznek, amibe egyetlen szem mandulát rejtenek, és úgy tartják,hogy a következő évben szerencse vár arra, aki megtalálja a mandulát. 24-én Turkuban kihirdetik a karácsonyi békét, amikor nem szabad veszekedni és vadászni sem.
 

Forrás

5. Olaszország és Spanyolország

A déli országokban az ajándékozás fő napja nem szenteste, hanem vízkereszt. Itália több részén is a La Befana, a Vízkereszt Szülöttje hozza a meglepetéseket. Természetesen angolszász hatásra ez kezd megváltozni, és Babbo Natale, azaz a Télapó már karácsonykor megajándékozza a gyerekeket. A fenyőfa náluk nem divat, inkább fából készült piramisokat díszítenek fel gyümölcsökkel.
Spanyolországban december 22-én a lakosság nagy része lottózik, amelynek számait december 24-én húzzák ki, és énekelve ismertetik a nézőkkel. A spanyol gyerekek vízkeresztkor a napkeleti bölcsektől várják az ajándékokat.

Plusz pár érdekesség:

·         Venezuelában karácsony estéjén lezárják az utcákat, és az emberek görkorcsolyával mehetnek templomba.

·         Katalóniában 15 nappal az ünnep előtt egy farönköt gondoznak az emberek, enni, inni adnak neki, majd szenteste husángokkal kezdik el püfölni, és csúfolódót kiabálnak neki.

·         Ukrajnában kicsit Halloweenesre veszik a figurát, és műpókot is tesznek a fára.

·         Norvégiában elrejtik az összes seprűt, nehogy ellopják a boszik a takarítóeszközöket.

·         Indiában a karácsony december 24-től január elejéig tart, és banán- vagy mangófát díszítenek fel.

·         Grönlandon egy erjesztett alkát (pingvin szerű madarat) tesznek egy kibelezett fókába, majd 2-7 hónapig elvermelik, majd elfogyasztják.

·         Szlovákia és Ukrajna egyes településein a családfőnek úgy kell tennie, mintha gyerek lenne, és a karácsonyi fogást a mennyezetre kell dobnia: minél több marad a plafonon, annál szerencsésebb lesz az újév.

Én ezek után nagyon örülök, hogy Magyarországon élek. Nektek van fura karácsonyi szokásotok?

Bánosi Eszter