Itt a farsang, áll a bál! – Így ünnepli a világ a farsangot
A farsang vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig, vagy hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tart, és gazdag néphagyományokra épül. Városi gyerekként sajnos ezekből nem sokat kaptam, csak annyit tudtam, hogy ha eljön a suliban a farsangi ünnepség ideje, akkor lassan vége a télnek, és lehet készülni a tavaszra. Ez igaz is, a farsang hagyományosan télbúcsúztató ünnep, de ekkor volt a párválasztás időszaka is, vagyis fontos esküvői szezon, mivel a húsvéti böjt idején már tilos volt esküvőt tartani.
Ilyenkor szinte mindenhol a világon „áll a bál.” Belgiumban az emberek lusta szerzetesnek öltözve vonulnak fel, Bulgáriában kukeri-embernek öltöznek (nincs köze a Kukorihoz), egy kecskeszerű alaknak, aki állítólag egészséget, jólétet és boldogságot hoz egész évre. Az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Új-Zélandon és Kanadában Palacsinta Napot tartanak, ami egy keresztény hagyomány a nagyböjt előtti „feltankolás” céljából. Az angliai Buckinghamshire-ben 1445 óta palacsinta versenyt is rendeznek – egy palacsintával a serpenyőben kell futniuk a résztvevőknek.
Most pedig lássuk a világ legkáprázatosabb fesztiváljait, melyekre mi is szívesen ellátogatnánk. Vigyázat: nem mindegyik családbarát!
New Orleans (január 6.-március 4.)
Itt tartják az Egyesült Államok legnagyobb és legrégebbi utcai partiját, a Mardi Gras-t. Az esemény során kiválasztják a legcsinosabb törzsfőnököt, aki a különféle karneváli csoportok vezetője lesz. A törzsfőnökjelöltek egész évben a ruhájukon dolgoznak, mely tele van szaténnal, gyönggyel, flitterrel és strasszokkal. A régen családbarát fesztivál mostanra nem igazán ajánlott kisgyerekek számára. Egy New Orleans-i lakos szerint „az emberek hosszú utat tesznek meg azért, hogy levetkőzhessenek és bujálkodhassanak”, ezért az esemény hajdani családi jellege mára teljesen eltűnt. Megbotránkozás ide vagy oda, a fesztiválok eredetileg is az önkívületről és a féktelen vigadalomról szóltak.
Rio de Janeiro (február 28.- március 4.)
A híres-nevezetes Riói karneválról mindenkinek a csillogó bikinik, a riszálás, a színes testfestékek és a hatalmas fejdíszek jutnak az eszébe, ám a 20. századig túlnyomóan az elitnek szólt, és európai eredetű volt. A riói karnevál portugál őse az Entrudo, melynek résztvevői eredetileg szagos vízzel, vizes porral, záptojással vagy citromhéjjal dobálták egymást a nagy vigadozás közepette. Az 1800-as évek közepétől létrehozták a „fiatalok karneváli baráti társaságát”, lényegében ma is ők rendezik a karnevált. A 20. századtól kezdve afrikai és bennszülött hagyományok kezdték el a központi szerepet játszani az ünneplésen. Az óriási szamba parádét a Sambodromon tartják, itt találhatóak Rio leghíresebb szambaiskolái, amelyek megütköznek egymással ezen az éjjelen. A karnevál szíve egyértelműen a favelákban, vagyis a város hegyoldalaiban lévő nyomornegyedekben lüktet – minden sarkon saját samba utcai zenekarok és kosztümös táncosok ropják hajnalig. Ám turistaként jó, ha vigyázunk, hiszen nem ritkák a maffialeszámolások, terrormegfélemlítések sem.
Velencei Karnevál (február 15. – március 4.)
Igazi időutazás részt venni a világszerte ismert ünnepségen, melyet rendszerint a városközpontban, szabad ég alatt rendeztek a Szent Márk téren. Régen a fesztivál hatalmas színjátékhoz volt hasonló, ahol az utcák alkották a színteret, a városlakók voltak a színészek, s egyben a nézők is. A közönség az erkélyekről nézhette az eseményeket: a bámészkodó hölgyek tojással dobálhatták meg a felvonulókat, az álarcosoknak pedig gyakran megengedték, hogy magánházakba büntetlenül berontsanak. A húshagyókeddi ünnepségek eredetileg parádés felvonulással kezdődtek, melyet virágkoszorúba öltöztetett ökrök vezettek. Amikor a felvonuló tömeg elérte a Szent Márk teret, az ökröket a dózse szeme láttára egy széles pengéjű kard egyetlen csapásával lefejezték.
Jellegzetes karneváli viselet a maschera-öltözék: A bauta volt az első maszk, amit kizárólag az arisztokraták viseltek. Egy másik tipikus velencei maszk az úgynevezett pestisdoktor, amit eredetileg az 1630. évi pestit járvány idején használtak: az orvosok hatalmas csőrszerű álarcban járták az utcákat, a fejük búbjáig beöltöztek, kesztyűs kezükben hosszú pálcát hordtak.
Nem ritka, hogy az egész család reneszánsz kori ruhába öltözik a fesztiválon
Forrás
Kölni karnevál (február 28.-március 4.)
A Rajna parti népünnepély első napja a „nők farsangja”: ekkor ugyanis a hölgyek egész nap karneváli jelmezbe öltöznek. Innentől kezdve egészen hamvazószerdáig éjjel-nappal tart az ünneplés az utcákon, tereken és a kocsmákban egyaránt.
Maskarába bújnak a konszolidált idős párok és a fiatalok is; még a csöppnyi gyerekeket is beöltöztetik. A világ legnagyobb hagyományőrző ünnepélyét a helybéliek ötödik évszaknak nevezik. Nagy felhajtás közepette megválasztják a karnevál három fő figuráját, a karnevál hercegét, szüzét (aki valójában egy női maskarába bújtatott férfi) és parasztját. A herceg ünnepélyes keretek között átveszi a polgármestertől a város kulcsát, s innentől kezdve felbolydul a város.
A kölni fesztiválon a város apraja-nagyja beöltözik
És természetesen nem feledkeztünk meg a Mohácsi Busójárásról sem, ám erről majd egy másik blogbejegyzésünkben osztunk meg veletek érdekességeket!
Bánosi Eszter
Tetszett a cikkünk? Szívesen olvasnál még ilyen tartalmakat? Görgess és iratkozz fel lentebb hírlevelünkre! Megéri, hiszen így mindig időben értesülsz akcióinkról, kedvezményeinkről.