Dolgozó mamik - 5 hihetetlen jó gyakorlat a nagyvilágból a gyerek körüli feladatok megosztására

Sok anyuka vállalt mostanában új feladatokat, vagy tért vissza a régi munkájába akár sok évnyi kihagyás után, sőt meglehet, épp saját vállalkozását indította el egészen pici gyerek mellett. Egy vállalkozói csoport tagjaként gyakran olvasom, mekkora gondot jelent a munka-magánélet egyensúlyának megtalálása, és úgy tűnik, nincs is egyetlen egy jól működő recept rá. Sajnos be kell látni, a gyereknevelés és az önmegvalósítás olykor nehezen összeegyeztethető, de egyáltalán nem lehetetlen, főleg akkor, ha megtaláljuk azt a személyre szabott megoldást, ami segít levenni a vállunkról a terhet.

Cikkünkben összegyűjtöttünk 5 jó gyakorlatot a nagyvilágból, amelyeket ha nem is adaptálhatunk teljes egészében a saját életünkbe, ötletet meríthetünk belőlük a saját bejáratú jó gyakorlatunk kialakítására. Neked melyik a legszimpatikusabb? És melyik a legéletszerűbb szerinted?

Papadag (avagy Daddy day, Apanap)

Ha éppen Amszterdamban jársz, meglepődve tapasztalhatod, hogy hordozókendős, babakocsis, tucatnyi gyerekkel felpakolt apukák rohangálnak fel, s alá a városban, tömik meg a bevásárló központokat, játszótereket – mindezt teljesen egyedül, ugyanis az anyukák mindeközben 24 órás énidejüket töltik valahol. A statisztikák szerint a holland férfiak több mint egyharmada dolgozik csökkentett óraszámban, 25 %-uk hivatalosan részmunkaidőben, ami rendkívüli magas arány az európai átlaghoz (8%-hoz) képest. Vagyis a legszebb az egészben, hogy a holland munkavállalók is kedveznek az apukáknak, és támogatják a papanap ötletét. Ha nálunk a 24 órás szolgálat kivitelezhetetlen is, azt megbeszélhetitek, hogy egy héten egy délutánt-estét az apa tölt el a gyerekekkel. Ez a fajta tehermegosztás mindenki számára optimális: a gyerekeknek, mert végre minőségi időt tölthetnek az apjukkal, az apáknak, akik kicsit megismerik, milyen a másik helyében lenni, és természetesen az anyáknak is, akik végre azt csinálják, amihez csak kedvük van. Próbáljátok ki, mert csak nyertek vele: az éves World Happiness Report, vagyis „Boldogság Jelentés” szerint ugyanis, a holland családok a 7. helyen állnak boldogság tekintetében a világon. Halkan jegyzem meg, hogy Magyarország a 69. helyen végzett a résztvevő 156 országból 2017-ben.

A dán hygge

Ugyan a hygge nem munkamegosztás, mégis rengeteg tehertől szabadulhatunk meg, ha picit példát veszünk a dánokról, akik mesterien tudnak hangulatot teremteni – a dán hygge is nagyjából „hangulatos időt” jelent, mely során az emberek egymásra összpontosítanak. Ezt a meleg atmoszférát bármikor belecsempészhetjük a mindennapokba, egy meleg kandalló körül ülve, olvasgatva, beszélgetve, a családi vacsora közben vagy épp kéz a kézben sétálgatva a környéken. De hogyan is segíthet mindez a gyereknevelésben, és a terhek elengedésében? Amikor a gyerekekre koncentrálunk, a szeretet tartályaik feltöltődnek. Amikor szeretve és biztonságban érzik magukat, sokkal boldogabbak. Amikor boldogabbak, sokkal könnyebbé válik a nevelésük. Nem véletlen, hogy a dánok a világ legboldogabb emberei!

Gyereknevelés polinéz módra

Nem, itt nem arról van szó, hogy a nagyobbik testvér vigyáz a kisebbre. A polinézeknél gyerekek szervezett gyülekezetéről van szó, akiknek feladata a kisebbek védelme. A felnőttek természetesen a polinézeknél is vezető szerepet vállalnak a csecsemők gondozásában, ám amint a gyermek járni tud, más gyerekek fogják a gondját viselni. Az óvodás gyerekek Polinéziában már tudják, hogyan nyugtassák meg a kisbabákat, és amint önállóbbak lesznek, meg kell tanulniuk, hogy csakis gyerekek csoportjával lóghatnak együtt. A nyugati társadalmakban a gyereknevelés e fajtája elhanyagolásnak tűnik, mégis érdemes elgondolkodnunk azon, hogy bizonyos helyzetekben 1-2 feladattal megbízzuk a nagyobb testvért, különösen akkor, ha a korkülönbség nagy. Ők szívesen segítenek, nekünk pedig marad egy kis szusszanásnyi időnk másra is.

Apák anyaszerepben az akáknál

A közép-afrikai aka apák teljes mellszélességgel vállalják el az anyai szerepeket is, míg a nők is szívesen vadásznak, ha épp a férfinak van kedve a gyerekekkel lenni. Ezt a végtelenül szimpatikus törzset Barry Hewlett antropológus professzor vizsgálta, és megállapította, hogy nincs a világon még egy ilyen rugalmas népcsoport a klasszikus nemi szerepek tekintetében.

Túlzott függetlenség a japán gyerekeknek

A japánok túlzott szabadságadásával ugyan nem tudunk azonosulni, de érdekességként álljon itt utolsónak a japán családok példája. A japán szülők úgy szabadulnak meg terheiktől, hogy a gyerekek bizonyos kora után nagyfokú függetlenséget tesznek lehetővé a számukra. Nem ritka, hogy akár már a 4 évesek is maguktól járnak óvodába metróval. A japánoknál teljesen természetes, hogy a gyerekek egyedül lődörögnek az utcákon, és önállóan közlekednek, mégis a nagyfokú lazaság ellenére a japán gyerekek talán a legfegyelmezettebbek és tisztelettudóbbak a világon, ugyanis a felnőttek tisztelettel, figyelemmel és szeretettel fordulnak feléjük, sosem büntetnek, viszont gyakran használnak pozitív megerősítést, és szoros kapcsolatot alakítanak ki velük. Megjegyezem, megértem ezt a fajta nevelési módot is: 16 óra munka mellett ugyanis elég kivitelezhetetlen és nehéz lehet a gyerekeket még az iskolába is elvinni, majd délután elhozni őket onnan.

Bánosi Eszter