„Cyberbullying”: Így védjük meg a gyerekünket az internetes visszaélésektől

A mi generációnknak teljesen ismeretlen jelenség lehet az online zaklatás, piszkálódás, ezért nem biztos, hogy fel vagyunk készülve arra, hogyan kezeljük, ha esetleg gyermekünk válik áldozattá. Piszkálódásnak persze mi magunk is ki lehettünk téve gyerekkorunkban (sőt akár felnőttként is például a munkahelyen), de az egészen más jellegű volt –  szemtől szembe történt. Én például általános iskolában szenvedtem folyamatos szekálástól. Ötödikben a technika órán össze voltunk vonva egy másik osztállyal, és az egyik nagy megmondó emberük valamiért ki nem állhatott pár barátnőmet és engem. Folytonosan piszkált, körzőt dobott hozzánk, mindenfélét mondott rólunk, mi pedig – ahelyett, hogy inkább visszahúzódtunk volna – jól visszaszóltunk neki, aminek az lett az eredménye, hogy állandó megfélemlítésben éltünk. A nagyszájú vagány srác a bandájával rendszeresen üldözött minket az iskolába vezető úton, fenyegető üzeneteket adatott át nekünk másokkal. Úgy emlékszem, a végén csak közös szülői fellépéssel lehetett tenni valamit a tarthatatlan helyzet ellen.

Igaz, az online zaklatás nehezen fajulhat tettlegessé ilyen formában, viszont mivel virtuális formában történik, sokkal alattomosabb, észrevehetetlenebb és kezelhetetlenebb.

Az Amerikai Pszichológiai Szövetség egyik felmérésben arról számolt be, hogy a szülők 58%-a fél attól, hogy a gyerekek pszichésen és mentálisan is sérülhetnek a közösségi média nem megfelelő használatától. Egy másik kutatás szerint az online bántalmazás szorongáshoz, depresszióhoz, anyagi visszaélésekhez, alvásproblémákhoz, megnövekedett fizikai tünetekhez, romló iskolai teljesítményhez vezethet, sőt akár öngyilkosságba is hajszolhatja az áldozatokat, gondoljunk csak a 2017-ben nagy port kavart Kék bálna nevű internetes visszaéléssorozatra, amely feltételezhetően már 130 tinédzser halálát okozta Oroszországban és más országokban. A kutatások szerint a tinédzser lányok nagyobb valószínűséggel használják a közösségi médiát kommunikációra, ezért gyakrabban válhatnak internetes visszaélés áldozataivá. (Egy kutatás szerint a tinédzser lányok szüleinek 69%-a félti a gyermekét az internetes zaklatástól, míg a fiúk szüleinek csupán 39%-a.)

Ahhoz, hogy szülőként tudjuk, mitől kell féltenünk gyermekünket, először azonosítanunk kell az online zaklatás típusait:

• bántalmazás: ismétlődő, sértő üzenetek

• „vándorlás” és csalás: a személyes adatok megszerzése, és elektronikus úton történő megosztása másokkal az egyén beleegyezése nélkül

• megszemélyesítés: a bántalmazó úgy tesz, mintha maga volna az áldozat, és az ő nevében kommunikál másokkal

• „sexting”: a másik személy meztelen képének megosztása az adott személy beleegyezése nélkül

De mit tehetnénk szülőként a visszaélések ellen? Az Amerikai Pszichológiai Társaság a következőket ajánlja:

Állítsuk meg, mielőtt még elkezdődne

Tanítsuk meg a gyermekeinket arra, mit jelent a zaklatás, hiszen nem biztos, hogy tudni véli, milyen jelei vannak ennek. Figyelmeztessük őket arra, hogy sose adjanak ki személyes adatokat idegeneknek se online, se a valós világban. Ha már megtörtént a baj, hagyjuk figyelmen kívül a zaklatást, ne reagáljunk rá, mert ez kedvét szegheti az elkövetőnek, vagy lépjünk fel vele szemben aktívan. Ha a gyermekünk egyik osztálytársa a bántalmazó, beszéljünk a szüleivel, amennyiben nyitottak a megoldásra.

Tegyük az otthonunkat zaklatásmentes övezetté

Mi szülők vagyunk azok, akikről példát vesznek a gyerekek. A túlságosan szigorú otthoni környezet miatt a gyerekek sokkal hajlamosabbak agresszív viselkedést mutatni az iskolában, illetve az online terekben.

Érjük el, hogy bízzanak bennünk

Fontos, hogy a gyerekek minden zaklatásról beszámoljanak nekünk, ezért nagyon fontos a bizalom kiépítése. A gyerekek gyakran azért nem szólnak a netes zaklatás miatt, mert félnek, hogy a szülők elveszik telefonjaikat, laptopukat. Fontos emiatt éreztetni velük, hogy nem érheti őket ilyesfajta veszteség, ha őszinték velünk.

Ha a gyermekünk a ludas

Ha netán azt vesszük észre, hogy a gyermekünk bántalmaz másokat, magyarázzuk el neki, hogy nem helyes az, amit csinál, és ezzel fájdalmat okoz másoknak.

Szigorítsuk a biztonsági beállításokat

Ha nem szeretnénk, hogy gyermekünk idegenekkel társalogjon, szűrjük, kivel léphet kapcsolatba, és kivel nem, vagy korlátozzuk az online világban töltött idő mennyiségét. Ezen a linken kiválaszthatjátok a netezési szokásotokhoz leginkább illő szűrőprogramot.

A Psycology Today cikke alapján

Bánosi Eszter