A balkezesség leginkább akkor jelenthet „problémát”, amikor a gyermekünk iskoláskorú lesz. Szerencsére manapság már nem jellemző az úgynevezett átnevelés, amely valószínű a tudatlanságon kívül abból eredt, hogy különcködőnek, felvett rossz szokásnak tartották a balkéz használatát, ráadásul a töltőtollal való írást valóban megnehezítette a balkezesség, hiszen a gyerek bal kezével könnyen elmaszatolhatta az épp leírt sort írás közben.
Ma már tudjuk, hogy az erőszakos átszoktatás révén a balkezesek soha nem válnak valódi jobbkezesekké, sőt bizonyított, hogy írás közben hamarabb elfáradnak, és akár memória- és koncentrációzavarok, olvasással és helyesírással kapcsolatos problémák, jobb-bal oldal tévesztés, finommotoros- és beszédzavarok is előfordulhatnak köztük.
Kíváncsi vagy a finommotoros készségek fejlődésére! Olvasd el erről szóló cikkünket!
A balkezesség evolúciója
Ahogy a gyerekek egyre csak nőnek, az egyik kezüket előnyben fogják részesíteni bizonyos feladatok elvégzésénél, különösen írás és rajzolás közben. A jobb-, balkezesség általában 4 éves korukra már kialakul, és tartósan így is marad az életünk során. A tudománynak hála most már azt is tudjuk, hogy a jobb- és balkezesség sokat elárul agyunk szerkezetéről és működéséről. Az agy bal és jobb féltekéje szabályozza a motoros funkciókat. Mégis az agy bal és jobb oldala nem egyenlő arányban vesz részt a különféle típusú cselekvések irányításában, ezért van az, hogy bizonyos feladatok a jobb, míg más feladatokat a bal kezünkkel végzünk el. Az egyik félteke másikon való dominanciáját bizonyos viselkedések felett agyi lateralizációnak, vagyis féltekei elrendeződésnek nevezik.
A tudósok szerint ennek a féltekei elrendeződésnek egyértelmű okai vannak, például lehetővé teszi, hogy különféle folyamatok, mint például a nyelv és a figyelem párhuzamosan működjenek a féltekéken keresztül. Az emberek túlnyomó többségének a bal agyféltekéje domináns, különösen az a régiója, amely a beszédet és a kézmozdulatokat is szabályozza. Ennek eredményeként az emberiség többsége, 90 százaléka jobbkezes eszközhasználatában, pl. a tollhasználatban vagy a gesztikulálásban. Bizonyos pszichológusok azt feltételezik, hogy az eszközhasználat és a kézmozdulatok fontos szerepet játszottak az emberi beszéd kialakulásában. Az egyik teória azt sugallja, hogy mivel a látás az elsődleges érzékünk, az emberi kommunikáció először a kézzel való gesztikulálásban fejeződött ki. Ahogy egyre kifinomultabb eszközhasználókká váltunk, a kommunikációnk beszéddé vált, a kezünk viszont megmaradt arra, hogy különféle eszközöket használjunk vele. Az eszközök elkészítéséhez és használatához szükséges kézművelete strukturált sorozata szintén a nyelvhasználatra készítette fel az agyunkat.
Ahhoz, hogy komplex készségeik fejlődjenek ki, a gyerekeknek először az alapvető érzékelési és motoros képességeikben kell fejlődniük. A pszichológusok egyetértenek abban, hogy a finom motoros képességek, mint például a tárgyak manipulálása és gesztikuláció, meghatározzák a későbbi nyelvi fejlődést.
A 20. század elején a tudósok úgy tekintettek a balkezességre, mint valami fejlődési rendellenességre, és összefüggésbe hozták különféle mentális betegségekkel. Mára bebizonyosodott, hogy ez mind csak babona, mind a bal-, mint a jobbkezesek jó agyi lateralizációval és nyelvi készségekkel rendelkeznek, azonban a vegyes kezűség – vagyis amikor egyik kezünk sem domináns – valóban okozhat rendellenességet a motoros és nyelvi képességeink fejlődésében. De mit kell tudni a balkezességről, mik a balkezesek jellemzői
és vajon igazak-e a róluk terjedő pletykák, például az, hogy több köztük a művészlélek? Lássuk!
#1. A balkezesség nem csak genetika
A tudósok nem tudják pontosan, hogy mitől lesz valaki balkezes, de az biztos, hogy kialakulásának 25 százalékáért a gének felelősek. A balkezesség kevésbé örökölhető, mint például a magasság vagy az intelligencia, sőt akár még az azonos génekkel rendelkező ikrek között is eltérő lehet, kinek melyik keze a domináns. Rengeteg elmélet létezik arról, hogy milyen más tényezők határozzák meg a domináns kezünket, de sok szakértő szerint ez teljesen véletlenszerű.
#2. A terhesség alatti stresszhez is kötődhet
Egy vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a nagy stressznek kitett terhes nők magzatai nagyobb valószínűséggel érintették meg arcukat bal kezükkel, mint a jobbal – ami a balkezesség első jeleire utalhat. Ám más kutatások is ezt az elméletet támogatták: egy 2008-as svéd tanulmány szerint a terhesség alatt depressziós vagy stresszes nők nagyobb valószínűséggel vegyes vagy balkezes gyerekeket hoztak világra. Más vizsgálatokban az alacsony születési súlyú vagy idősebb nők babái nagyobb valószínűséggel voltak balkezesek.
#3. Sokkal általánosabb ikrek között
Régen úgy gondolták, hogy minden balkezes embernek van (vagy volt az anyaméhben) egy ikertestvére, aki önmagának tükörképe, de ez természetesen nem igaz. Az viszont igen, hogy a balkezesség kb. kétszer olyan gyakori az ikreknél, mint az egyszülötteknél. Egy 1996-os belga tanulmány szerint mind az egypetéjű, mind a kétpetéjű ikrek mintegy 21 százaléka balkezes.
#4. Nem lesz dominánsabb tőle a jobb agyféltekéjük
A legtöbb jobbkezes ember agyának bal féltekéjét használja a nyelv feldolgozására, de ez nem jelenti azt, hogy a balkezeseknek a jobb agyféltekéjük a domináns, ez csak egy mítosz. A jobbkezes emberek kb. 98 százaléka bal agyféltekés, a balkezeseknek pedig a 70 százaléka használja jobban a bal agyféltekéjét.
#5. A balkezesek kicsit másképp gondolkodnak
A társadalom hajlamos arra, hogy a balkezességet valami rosszhoz társítsa, pl. „két ballábas”. A bal szó ráadásul mindig valami negatívhoz kapcsolódik, pl. bal lábbal kelt fel, balfácán, baljós, balsors, balszerencse. Utánanéztem, és meghökkenve olvastam, hogy a bal kéz használata tilos Albániában és Indonéziában is. A mohamedán és a hindu vallás hívei a bal kezet csak higiéniai célra használják, a jobb kezükkel pedig esznek. Japánban és a Niger folyó környékén élő nőknek tilos a bal kezüket használni. E hiedelmek ellenére a Stanford Egyetem kísérlete bebizonyította, hogy a balkezesek tudat alatt mégis azokat a rajzokat ítélték meg jobbnak, amelyeket egy kiállító tér bal oldalán helyeztek el, vagyis nem hat rájuk a sok sztereotípia.
#6. Nem kreatívabbak a jobbkezeseknél
A balkezes embereket gyakran kreatívabbnak tartják, de ezt nehéz tudományosan bebizonyítani. Igaz, egy tanulmány bebizonyította, hogy a balkezes férfiak több lehetőséget voltak képesek kínálni egy problémára, mint a jobbkezesek. Hasonlóképp semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a balkezesek között több a művészlélek, és introvertált személyiséggel rendelkeznek.
Még lehetne sorolni az apróbb különbségeket jobb- és balkezesek között, de összességében nem igazán számít, ki milyen kezű. A jobb- és balkezesek közötti különbségek meglehetősen elhanyagolhatók. Érdekes lenne persze arról is olvasni, hogy a vegyes kezűek, vagyis mindkét kezüket egyforma dominanciával használó emberek eltérnek-e és miben a jobb- és balkezesektől, de ez már azt hiszem, egy külön blogbejegyzést érdemel.
A CNN cikke nyomán,
Bánosi Eszter
Kapcsolódó játékok: #ismeretterjesztő könyvek, #gyurma, #LEGO, #mágneses építőjáték