A csók világnapja: Ezért puszilkodjunk többet a kutatók szerint!

Miért fontos sok puszit adnunk a gyereknek

Egy kutatás megállapította, hogy a kedves és figyelmes anyák gyermekei rugalmas és kevésbé szorongó felnőttekké válnak. A tanulmányban a kutatók közel 500 embert vizsgáltak meg 8 hónapos koruktól kezdve. Az anyák közel 10 százaléka a szeretet alacsony szintjét mutatta, 85 százalék esett a pszichológusok szerint a normális kategóriába, és közel 6 százalék magas, extravagáns szintű szeretetet mutatott a gyermekei felé. Amikor a gyermekek elérték 34. életévüket, a kutatók megvizsgálták, hányan szenvednek különböző típusú stressztől, beleértve a szorongás bizonyos szintjeit. Az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik csecsemőként sok szeretetet kaptak az anyjuktól, kevesebbet szorongtak később, vagyis az anyától kapott melegség kevesebb stresszt eredményezett a későbbi életévekben is. Ennek oka a kutatók szerint az, hogy az anya által megteremtett biztonság érzete olyan erős öntudatot ad, amely a stressz elleni védelmet szolgálja, ráadásul sokkal több pozitív érzést képesek átélni a későbbiekben is a sok puszit begyűjtő gyerekek.

Csók a gyerekek előtt?

A csóknak vitathatatlanul számos pozitív előnye van a felnőttek számára: csökkenti a vérnyomást, felszabadítja a szerotonint, oxitocint, endorfint és dopamint (a boldogsághormonokat), égeti a kalóriát, sőt még a fogszuvasodás ellen is hatásos. De mi a helyzet a gyerekekkel? Egyes szülők tartózkodnak attól, hogy gyermekeik előtt kifejezzék az érzelmeiket, ami egy bizonyos pontig teljesen ésszerű is. Ám a gyerekeknek látniuk kell a példát arra, milyen természetes és jó, ha van intimitás egy kapcsolatban. Ahogy a csókolózás a szülőket is közelebb hozza egymáshoz, úgy a családban mindenki más is kamatozik belőle: csökkenti a konfliktusok számát, a feszültséget, ami igazán destruktív a gyermek érzelmi biztonságát és jólétét tekintve. Nem beszélve arról, hogy a csókolózás által példát mutatunk arra, mennyire fontos a másokkal való szeretetteljes kapcsolat.

A gyerekkori csók

Miközben a szülők, nagyszülők, testvérek és más családtagok csókja általában társadalmilag elfogadható, szülőként valószínű zavarba ejtő, ha a gyermekünk kortársaival vált csókot. Pedig nincs aggódni valónk: a gyerekek a csókról azt tanulják, hogy a szeretet kifejeződései, ezért nem csoda, ha megcsókolják barátaikat a játszótéren. A szakértők szerint ez a csók teljesen ártalmatlan, és egyszerű módja annak, hogy a gyerek megmutassa, mennyit törődik barátaival. Azonban szülőként érdemes elbeszélgetnünk velük arról, mikor van helye a csóknak, különösen a kamaszkor közeledtével. A szakértők szerint semmiképpen se éreztessük a gyermekünkkel, hogy haragszunk rá emiatt, vagy bajban van. Ha óvódás korú a gyermekünk, bátorítsuk arra, hogy ölelje inkább át a barátait, és így fejezze ki irántuk érzett szeretetét.

Érdekesség: Egy kutatás szerint a legtöbb férfi (85%) és nő (94%) szorongással, félelemmel s egyéb negatív érzelmekkel közelítette meg élete első csókját.

Egy kis csóktörténelem

A csók egyáltalán nem természetes (sokkal inkább tanult) szokás az emberek között, hiszen a mai napig léteznek olyan kultúrák, ahol egyáltalán nem szokás csókot dobni, puszit adni. Bizonyos elképzelések szerint a csók az etetésből alakult ki, ugyanis egyes népeknél az anyák szájon át, az ételt megrágva és úgy átadva táplálták a csecsemőket. A romantikus csók első megjelenési formájáról azonban először az indiai védikus szövegek szóltak, néhány antropológus szerint a görögök is az indiaiaktól vették át ezt a szokást, amikor Nagy Sándor Kr.e. 326-ban elfoglalta Indiát. Már Hérodotosz is írt arról a Kr.e.5 században, hogy a csók a perzsák körében igen elterjedt szokás – az egyenlő rangú férfiak a szájukon csókolták meg egymást, míg az alacsonyabb rangúakat az arcukon érte a csók. Arról is beszámolt a görög történetíró, hogy mivel a görögök ettek szarvasmarhát, ami az egyiptomiak számára szent állat volt, ezért az egyiptomiak nem akarták megcsókolni őket a szájukon. A csók már az Ószövetségben is felbukkan, Jakob megcsókolta a vak Izsákot, és ezzel ellopta testvére áldását.

A rómaiak körében a csók már igen elterjedt szokás volt, az állampolgárok társadalmi státusza határozta meg, hogy a test mely részét csókolták meg – gondoljunk csak a császár lábának megcsókolására. A rómaiaktól ered az a szokás is, hogy a házaspárok megcsókolják egymást friss házasságuk jeléül. E gyakorlatok azonban igencsak megváltoztak a kereszténység térhódításával: a korai keresztények gyakran üdvözölték egymást „szent csókkal”, mert azt hitték, hogy így átadják egymásnak a szent szellemet, illetve később különböző tárgyakat illettek csókkal, például a király köntösét vagy a pápa gyűrűjét, papucsát. Ám a romantikus csók több mint 1000 évig eltűnt, és csak a 11. században jelent meg újra a szerelem szimbólumaként.

Bánosi Eszter