13 érdekesség a Holdról + 3 izgalmas játék, amivel megismerhető az égitest

Az 5 gyerekjáték, amit a csillagászat ihletett c. bejegyzésben már írtam arról, hogy gyerekkoromban imádtam mindent, ami a csillagokkal volt kapcsolatos, és máig nagyon vonzzanak az égbolt csodái. Nyaranta vadásztávcsővel bámultuk a Holdat, augusztusban pedig a meleg Duna parti kavicsokra kifeküdve néztük a hullócsillagokat, vagy próbáltuk megnevezni a csillagképeket. Apukám egyszer azzal is megviccelt, hogy anyukámról nevezte el Neil Armstrong a Kathleen nevű krátert, de a vicc nem sikerült túl jól, és iszonyatosan bömbölni kezdtem, amiért Neil Armstrong el akarja csábítani anyukámat. Hasonló meghökkentő élmény volt, amikor 6 évesen a Greenwichi Csillagvizsgálóban belenéztem egy távcsőbe, ami a felirat szerint a Plutót mutatta volna, erre a bolygó helyett a Disney-féle kutya volt látható benne.

A Hold érdekességek azonban felnőttként is „tovább kísértenek”, hiszen a nőiség szimbólumaként nagy szerepet játszik a női minőségek megélésében, sőt bizonyítottan hatással van a nők szervezetére például a nő ciklus szempontjából (29 nap). Vannak, akik különösen érzékenyek a Holdra, speciel én sem tudok nagyon aludni telihold idején, izgatott és ideges vagyok tőle.

Akármennyire is tudunk róla a sokat, a Hold még mindig az egyik legmisztikusabb égitestünk, már csak azért is, mert az egyik oldalát például sosem láthatjuk innen a Földről. Ha a gyerekünk elkezd kérdezgetni róla, az alábbi tudásmorzsák és játékok segíteni fognak jobban megismerni az égitestet.

Érdekességek a Holdról

#1. Bolygóközi karambol:

A Hold valószínűleg 4.5 milliárd évvel ezelőtt született, amikor egy nagyobb objektum eltalálta a Földet, és a Föld körül keringő leszakadt sziklák összeolvadtak és lehűltek.  Ezért is van az, hogy a Hold összetevői teljesen megegyeznek a Földön található anyagokkal.

#2. Nem „öregszik”:

A Hold felszínét simán láthatjuk egy távcsövön vagy egy kis teleszkópon keresztül. A Hold „arca” milliárd évek óta változatlan, ugyanúgy nézett ki a dinoszauruszok korában is, mint most.  A Holdon ugyanis nincs szél vagy víz, ami elpusztítaná a krátereket. A Föld felületén ugyanúgy voltak robbanásokból és ütközésekből származó kőzetek, ám ezek idővel eltűntek a szél és a nagyobb esőzések folytán.  

#3. Rejtélyeskedő: 

A Földről csupán a Hold egy oldala látható. Az űrből készült fotók hasonló kráteres felületet mutatnak a másik oldalon is.

#4. Nem is szürke eminenciás: 

A holdkőzetek valójában olyan sötétek, mint a szén, de a napfénytől szürkének látszanak.

#5. A Holdon nincs igazi tenger:

Ha a Holdra nézünk, a sötét területek valójában 3 milliárd éves lávarétegek, melyeknek holdtengereknek neveznek.

JÁTÉKTIPPEK! Készíts térképet a Holdról! Szerezz egy távcsövet, és készítsd el saját holdtérképedet, rajzolj le mindent, amit látsz.

#6. Ne indulj kocsival a Holdra!

A LEGO Bolygók c. könyvéből tudjuk, hogy az út kocsival 133 napig tartana a Holdra úgy, hogy nem állnánk meg pihenni.

#7. Sosem sikerül fogyóznia:

Hiába látod gömbölyűnek, kiflinek vagy épp semmilyennek, a Hold alakja nem változik. A Nap mindig csak egy oldalát világítja meg a Holdnak, ezért a megvilágított részt különbözőnek látjuk aszerint, hogy a Hold hol jár a Föld körüli pályán.

#8. A Földre is hatással van: 

A Hold gravitációja a Földön naponta két nagy dagályt okoz 12 óra 25 percenként.

#9. Könnyen és erősen: 

A Holdon a földi súlyodnak csupán hatodát mutatja a mérleg. Sőt akár fél kézzel is fel tudnál emelni egy nehezebb szekrényt is.

JÁTÉKTIPPEK! Versenyezzetek, ki tud többet a Holdról a MindenTuDorka világűrös kvízjátékával!

#10. Nincs is olyan messze:

A Hold 384 ezer kilométerre van a Földtől, és sokkal kisebb annál, átmérője 3476 kilométer. Gyerekkoromban egy könyvben olvastam, hogy ha az emberi testben futó érrendszert összekötögetnénk, a Holdhoz tartó út feléig jutnánk.

#11. Rosszabb, mint egy sivatag:

A Holdon nagyon meleg van nappal, de éjjel nagyon hideg. A Hold átlagos felszíni hőmérséklete napi 107 C fok, éjjel viszont akár -153 fokra is süllyedhet. Nem véletlen, hogy a Holdra utazók felkészítését a sivatagban tartották.

#12. Készülj egy távcsővel: 

Július 27-én teljes (vér)holdfogyatkozás lesz, és nem akármilyen: a század leghosszabb holdfogyatkozása, ami 103 percen át fog tartani! Holdfogyatkozást akkor figyelhetünk meg, amikor a Föld a Nap és a Hold között halad el, ezért a Föld árnyéka a holdra vetül. Ha a nap fénye ilyenkor a Föld légkörének molekuláiról verődik vissza, a Hold vöröses fényben izzik, mint ahogyan a Nap szokott napfelkeltekor, vagy naplementekor, ekkor beszélünk vérholdról.

#13. Ember a Holdon: 

Neil Amstrong volt az első ember, aki a Holdra lépett az Eagle (Sas) nevű holdkomppal. Lábnyoma még mindig a Holdon van, és valószínű örökre ott is marad, hiszen nincs szél, ami elsöpörné. Azt viszont kevesen tudják, hogy igazából 12 ember járt a Holdon eddig, és Eugene Cernan volt az utolsó, aki teljesítette az Apollo 17 küldetését. Mielőtt visszatért volna a Földre, beleírta lánya, Tracy monogramját a porba, hogy örökre megőrizze őt az égitest.

Bánosi Eszter

Kapcsolódó játékok: #LEGO City: 60349 Űrállomás a Holdon, #Lego City: 60348 Holdjáró jármű, #Playmobil 70888: Space - Mars expedíció járművekkel, #Buzz Lightyear